Mátyásdomb (Feketepuszta 1952-ig) Fejér megye egyik legfiatalabb települése, amely 1952-ben alakult községgé. A Mezőföldön, a Káloz-igari löszháton, kitűnő termőképességű területen fekszik. A település Feketepuszta és a Dég határából átcsatolt Ágostonpuszta, Fánimajor, Pálmajor, Pinkócpuszta, továbbá a Kislánghoz tartozó Ecsipuszta és néhány tanya egyesítésével keletkezett.
A földreform során 8-15 kh nagyságú földet osztottak ki a pusztai cselédek között. A juttatott föld nagysága 4300 kh volt. A földreform során mintegy 400 házhelyet is kiosztottak az igénylők között, s ezzel megvetették a leendő falu alapjait.
Mátyásdomb telepes községgé való szervezése 1946-ban kezdődött meg, ekkor kb. 100 telepes család érkezett a településre.
1952-ben szervezték meg az önálló közigazgatást, s még ugyanezen évben felvette a település a mai nevét. (A névjavaslatkor emellett a Dózsaújfalu és a Szabadságfalva nevet terjesztették fel.) Tehát mint azt a korabeli dokumentumok is igazolják, a település nem Rákosi Mátyásról kapta nevét!!
Már 1952-ben elkezdték az új tanácsház, 1953-ban pedig a bekötőút építését, 1954-ben a villanyvilágítást. 1958-ban az autóbusz-közlekedést szervezték meg, 1957-ben tűzoltószertár építettek. Az új kultúrház1964-ben épült. A könyvtár szervezését a Földműves szövetkezet kezdte, majd iskolai szinten folytatták.
A község fejlődésében nagy törést jelentett, hogy az 1970-es évek elején a Tsz-t Kislánghoz, a községet pedig közigazgatásilag Enyinghez csatolták.
Mátyásdomb község az 1990. szeptember 30.-i önkormányzati választások óta önálló település. 1991.-ben kivált az enyingi körjegyzőségből, s önálló polgármesteri hivatalt alakított ki. Községünkben csak ezután beszélhetünk tervszerű gazdálkodásról és fejlesztésről.
1993-ban az önkormányzat közel 40 millió Ft-os költséggel saját vízbázist és vízhálózatot hozott létre (mely 2013. április 30.-ig önkormányzati kezelésben volt).
Ezzel egy időben elindult a gázhálózat kiépítése is. Ezt a fűtési formát 280 lakásból 250 család alkalmazta. A lakosság igényének megfelelően a következő évben bővült a telefonhálózat is.
1997-től saját erőből elkezdődött az intézmények felújítása, korszerűsítése. Ezen munkálatoknak lendületet adtak a 2005. évben benyújtott TEKI és CÉDE pályázatok, melyek segítségével felújítottuk a polgármesteri hivatalt, az orvosi rendelőt és szolgálati lakást, az óvodát, az általános iskolát, a művelődési házat, a temetőt és a ravatalozót. A fejlesztések bekerülési költségét a pályázatokkal elnyert pénzeszközök és az átlagosan 30% saját erő fedezte.
Mátyásdombon munkalehetőséget helyben az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. és az Enyingi Agrár Zrt. biztosít, de sajnos csak kis létszámban, ezért a lakosok egy része vidéken vállal munkát. Önkormányzatunk az utóbbi években jelentős létszámú közfoglalkoztatottat alkalmazott, az ő munkájuk eredményeként tovább szépül, fejlődik a település. A kistérségi közmunkaprogramok révén javult a település rendezettsége. A belvízelvezető árkokat kitisztítjuk, felújítjuk, karbantartjuk a település mezőgazdasági útjait, a járdákat felújítjuk, folyamatosan törekszünk az illegális hulladéklerakó-helyek felszámolására. A közmunkaprogramok által biztosított pénzeszközökből a közterületek karbantartásához különböző eszközöket sikerült beszereznünk.
2010-ben LEADER-pályázattal elnyert támogatásból kialakítottuk a település központi parkját, mely azóta rendezvényeink kulturált környezetét biztosítja. A Parkot ünnepélyes keretek között Varga Gábor országgyűlési képviselő adta át.
A 2019. évi önkormányzati választások óta a település polgármestere Lelkes Tibor.