Mátyásdomb község története és jelene

Mátyásdomb (Feketepuszta 1952-ig) Fejér megye egyik legfiatalabb települése, amely 1952-ben alakult községgé. A Mezőföldön, a Káloz-igari löszháton, kitűnő termőképességű területen fekszik. A település Feketepuszta és a Dég határából átcsatolt Ágostonpuszta, Fánimajor, Pálmajor, Pinkócpuszta, továbbá a Kislánghoz tartozó Ecsipuszta és néhány tanya egyesítésével keletkezett.

A földreform során 8-15 kh nagyságú földet osztottak ki a pusztai cselédek között. A juttatott föld nagysága 4300 kh volt. A földreform során mintegy 400 házhelyet is kiosztottak az igénylők között, s ezzel megvetették a leendő falu alapjait.

Mátyásdomb telepes községgé való szervezése 1946-ban kezdődött meg, ekkor kb. 100 telepes család érkezett a településre.

1952-ben szervezték meg az önálló közigazgatást, s még ugyanezen évben felvette a település a mai nevét. (A névjavaslatkor emellett a Dózsaújfalu és a Szabadságfalva nevet terjesztették fel.) Tehát mint azt a korabeli dokumentumok is igazolják, a település nem Rákosi Mátyásról kapta nevét!!

Már 1952-ben elkezdték az új tanácsház, 1953-ban pedig a bekötőút építését, 1954-ben a villanyvilágítást. 1958-ban az autóbusz-közlekedést szervezték meg, 1957-ben tűzoltószertár építettek. Az új kultúrház1964-ben épült. A könyvtár szervezését a Földműves szövetkezet kezdte, majd iskolai szinten folytatták.

A község fejlődésében nagy törést jelentett, hogy az 1970-es évek elején a Tsz-t Kislánghoz, a községet pedig közigazgatásilag Enyinghez csatolták.

Mátyásdomb község az 1990. szeptember 30.-i önkormányzati választások óta önálló település. 1991.-ben kivált az enyingi körjegyzőségből, s önálló polgármesteri hivatalt alakított ki. Községünkben csak ezután beszélhetünk tervszerű gazdálkodásról és fejlesztésről.

1993-ban az önkormányzat közel 40 millió Ft-os költséggel saját vízbázist és vízhálózatot hozott létre (mely 2013. április 30.-ig önkormányzati kezelésben volt).

Ezzel egy időben elindult a gázhálózat kiépítése is. Ezt a fűtési formát 280 lakásból 250 család alkalmazta. A lakosság igényének megfelelően a következő évben bővült a telefonhálózat is.

1997-től saját erőből elkezdődött az intézmények felújítása, korszerűsítése. Ezen munkálatoknak lendületet adtak a 2005. évben benyújtott TEKI és CÉDE pályázatok, melyek segítségével felújítottuk a polgármesteri hivatalt, az orvosi rendelőt és szolgálati lakást, az óvodát, az általános iskolát, a művelődési házat, a temetőt és a ravatalozót. A fejlesztések bekerülési költségét a pályázatokkal elnyert pénzeszközök és az átlagosan 30% saját erő fedezte.    

A településen 12 km hosszú belterületi úthálózatból 7 km felújításra került, melyhez 30 ill. 50% saját erőt biztosított az önkormányzat.

Mátyásdombon munkalehetőséget helyben az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. és az Enyingi Agrár Zrt. biztosít, de sajnos csak kis létszámban, ezért a lakosok egy része vidéken vállal munkát. Önkormányzatunk az utóbbi években jelentős létszámú (30-40 fő) közfoglalkoztatottat alkalmazott, az ő munkájuk eredményeként tovább szépül, fejlődik a település. A kistérségi START közmunkaprogramok révén javult a település rendezettsége. A belvízelvezető árkokat kitisztítjuk, felújítjuk, karbantartjuk a település mezőgazdasági útjait, a járdákat felújítjuk, folyamatosan törekszünk az illegális hulladéklerakó-helyek felszámolására. A közmunkaprogramok által biztosított pénzeszközökből a közterületek karbantartásához különböző eszközöket sikerült beszereznünk (kistraktort utánfutóval, damilos fűnyíró, fűrész ágaprító stb.), mellyel önkormányzatunk vagyona növekedett.

2010-ben LEADER-pályázattal elnyert támogatásból kialakítottuk a település központi parkját, mely azóta rendezvényeink kulturált környezetét biztosítja. A Parkot ünnepélyes keretek között Varga Gábor országgyűlési képviselő adta át.   

A képviselő-testület megfontolt, tervszerű és takarékos gazdálkodásának köszönhetően nem halmoztunk fel nagy összegű hiteleket, fejlesztésekbe is csak akkor kezdtük, ha ahhoz a saját erő biztosított volt.

Az elmúlt években elért megtakarítás (pénzmaradvány) segítségével a tavalyi esztendőben lehetőségünk nyílt néhány fejlesztésre. Így felújításra került a Rákóczi utca első szakasza (mart és meleg aszfalttal), a Polgármesteri Hivatal (Kirendeltség) épületében az étkező és 1 irodahelyiség, továbbá a Házasságkötő terem, a védőnő, a Posta és a körzeti megbízott elhelyezésére szolgáló önkormányzati épület.  Az idei évben az Óvodai élelmiszerraktár teljes felújítása, továbbá a Rákóczi utca meleg aszfaltozása is megtörtént.

Az 1990. évi önkormányzati választások óta a település polgármestere Tilhof István. Ez a folyamatosság volt a záloga a település töretlen fejlődésének.

A képviselő-testületre sosem volt jellemző a politikai széthúzás, a képviselőket az egész településért érzett felelősség motiválta. A település minden tisztségviselője, a közalkalmazottak és a köztisztviselők egyaránt megértették, hogy fejlődni és előbbre lépni csak közös akarással és összefogással lehet.  

Büszkén mondhatom el, hogy Mátyásdomb azon kistelepülések egyike, ahol még ma is van általános iskola (1-8. osztály), óvoda, háziorvosi rendelés. A közigazgatás átszervezése miatt 2013. óta a Polgármesteri Hivatal helyett a Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltség állandó jelleggel működik a településen. Mátyásdomb és Kisláng kapcsolata példaértékű, a települések önállóságát megtartva, konstruktívan együttműködünk a települések további fejlődése érdekében.    

Összefoglalva megállapítható, hogy Mátyásdomb, ez a közel 800 fős település az eltelt 25 év során a kistelepülésekre jellemző elsorvadás helyett komoly fejlődést mutatott fel, folyamatosan fejlődött, megtartotta és működteti intézményhálózatát. Ebben igen nagy szerep van a település polgármesterének, aki a képviselő-testülettel összefogva, a választópolgárok bizalmát élvezve vezeti a települést.